
Kép forrása: Freepik
Az ima világnapját (március 2.) amerikai asszonyok kezdeményezték 1920-ban. A keresztény nők ökomenikus imanapján a békéért, az emberek közötti egyetértésért, a gyermekek jobb jövőjéért imádkoznak. Imádság (lat. oratio, precatio): a szó szoros értelmében beszélgetés Istennel; tágabb értelemben a minden időben és helyzetben megélhető személyes kapcsolat Istennel, az élet Urával és fenntartójával.
Az ima világnapja alkalmából szeretném bemutatni a vallásosság módját a mai magyar fiatalok körében. Ehhez a Magyar Ifjúságkutatás 2016-os adatait használtam, amelyben 8000 fiatal (18-29 évesek) vett részt. A 2016-os felvételben a vallásosság jellegére és mértékére vonatkozó kérdések az alapvető beállítódásra és az aktivitásra vonatkoznak.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a magyar fiatalok körében, trendjeiben a szekularizáció lassú terjedése figyelhető meg. Miközben a megkérdezettek 71%-át bejegyezték valamilyen egyházba, és ami fontosabb, 50%-ukat római katolikusnak keresztelték, a fiatalok 49%-a nem érzi semmilyen vallásfelekezethez tartozónak magát.
A rendszeres vallásgyakorlat nem csupán a vallásosság megítélésében manifesztálódik, hanem annak rendszerességében is. Azon fiatalok, akik legalább hetente egyszer imádkoznak 11%-ot tesznek ki, akik legalább havonta egyszer 8%-ot, akik legalább évente egyszer 13%-ot, akik ritkábban 8%-ot és az imádkozásra vagy meditálásra időt egyáltalán nem fordító fiatalok 58%-ot tesznek ki.
Az egyház tanítását követő vallásos fiatalok aránya 10%-ról 6%-ra csökkent, míg az önmagukat biztosan nem vallásosnak tekintők aránya 29%-ról 42%-ra emelkedett 2000-hez képest. Mindezek ellenére nem mondható, hogy ateisták lennének a magyar fiatalok, mert a maguk módján vallásosok a minta 43%-át adják, akiknek pedig határozottan más a meggyőződésük csupán 4%-ot tesznek ki.
Elsőként nézzük meg a vallásosság módját nemenként:
Az adatokból jól látszik, hogy az egyház tanítása szerint vallásosok körében 15 százalékponttal több a lány/nő, mint a fiú/férfi. Ezzel szemben azok körében, akiknek határozottan más a meggyőződésük, 25 százalékponttal több fiú/férfi van.
A következő ábrán az látszik, hogy a vallási önbesorolás egyes kategóriái hogyan oszlanak meg településtípusonként:
A fenti ábráról kiemelendő, hogy a maguk módján vallásos fiatalok 34,1%-a városi és községben/falun 35,2% él (összesen kb. 70%), míg akik nem vallásosok, határozottan más a meggyőződésük, azoknak már csak 28,5%-a városi és 21,4%-a él községben/falun (összesen kb. 50%), negyede budapesti és a negyede megyei jogú városi/ megyeszékhelyi fiatal.
Az anyagi helyzet megoszlását a vallásosság módja szerint a következő ábra szemlélteti:
Az egyház tanítása szerint vallásosok 65%-a gondok nélkül él vagy beosztással jól kijön. Viszont a vallásosság gyengülésével nő a rosszabb anyagi helyzet, a határozottan más meggyőződéssel rendelkezők közül már 44,4%-uk éppen, hogy kijön a jövedelméből.
Az iskolai végzettségnél csupán azon fiatalokat vettem figyelembe, akik már nem tanulnak, illetve nem vesznek részt semmilyen szervezett, iskolarendszerű képzésben. Ez látható a következő ábrán:
A vallásosság erősödésével nő a felsőfokú végzettségűek aránya, de az egyház tanítása szerint vallásosok körében szinte nincs különbség az iskolai végzettség tekintetében.
Ez alapján érdemes megvizsgálni a foglalkozási kategóriák szerint is, ami az utolsó ábrán látszik, ahol szintén csak azokat vettem figyelembe, akik már befejezték tanulmányaikat:
Jól látszik, hogy a "mezőgazdasági fizikai munkás/segédmunkás/betanított munkás/szakmunkás" kategória aránya a vallás gyengülésével nő, ezzel ellentétben minél erősebb a vallás, annál nagyobb a "beosztott diplomások/vezetők" aránya.
A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar fiatalok körében inkább a(z)
- lányokra/nőkre
- városban/községben/falun élőkre
- jobb anyagi helyzetben lévőkre
- mezőgazdasági fizikai munkásokra/segédmunkásokra/betanított munkásokra/szakmunkásokra
- beosztott diplomásokra/vezetőkre
jellemző az egyház tanítása szerint vallásosság.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Kutatópont Kft-nek, hogy szolgáltatták számomra az adatokat. További összefoglaló írások a kutatásról a lenti linkeken elérhetők.
Ajánlott olvasmány:
Boros László, Bozsó Helga: A vallási, a nemzeti és az európai identitás megítélése a 2016-os nagymintás ifjúságkutatás adataiban, In: Margón kívül- magyar ifjúságkutatás 2016, Excenter Kutatóközpont, 204.
Elérhető: http://mek.oszk.hu/18600/18654/18654.pdf (Letöltve: 2020.02.29.)
Magyar Ifjúságkutatás 2016: Az ifjúságkutatás első eredményei. Ezek a mai magyar fiatalok!
Elérhető: https://www.ujnemzedek.hu/sites/default/files/magyar_ifjusag_2016_a4_web.pdf
(Letöltve: 2020.02.29.)